Tisztelt egyházi és világi méltóságok! Tisztelt ünneplő aradiak!
Nemzetünk büszkeségét és erejét ünnepeljük ma: a szabadságot. A március 15-én kitört forradalom és szabadságharc emléke mindig is fontos pontja volt a magyar történelemnek, ennek jelentőségéről megemlékezni gyűltünk ma össze itt, és a világ minden pontján, ahol magyarok élnek.
Emlékezni azokra a hősökre, akik bátran kiálltak az elnyomás ellen, és harcoltak a szabadságért és az egyenlőségért. Akik nehéz, vérzivataros időkben, egy emberként fegyvert ragadtak azért, hogy szembeszálljanak a hatalmi önkénnyel, és tették mindezt a nemzetünk, a magyar nemzet érdekében.
Kedves barátaim.
Együtt ünnepeljük azokat az eszméket, amelyekért oly sokan kockáztatták az életüket, és együtt tekintünk a jövőbe is, hogy megőrizzük és továbbvigyük ezeket az értékeket.
A 48–49-es forradalom hősei emlékeztetnek bennünket arra, hogy a múltat nem szabad elfelejteni, és nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy csak a béke, a megbékélés útján együtt, közösen tehetünk jövőnk érdekében.
Nehéz békéről beszélni, amikor háború van. Ma, amikor az ukrajnai háború pokoli szenvedéseket okoz, és milliók kénytelenek elhagyni otthonaikat, menekülni a háború kegyetlenségei elől, még fontosabb, hogy hűen emlékezzünk azokra az eszmékre és értékekre, amelyekért a márciusi ifjak küzdöttek és életüket adták.
Most, amikor a világ egyre megosztottabb, a gyűlölet nő, a szélsőséges gondolatok és megnyilvánulások napi szinten elöntenek mindent, még fontosabb, hogy összetartozásunkat megerősítsük, együtt álljunk ki és harcoljunk jogainkért, a szabadságért, a demokráciáért és a békeért. Tegyük mindezt úgy, hogy a 48–49-es hősök büszkék legyenek ránk.
Ők mindannyian, 176 évvel ezelőtt összefogással, együttes erővel harcoltak a szabadságért. Jusson eszünkbe, és tartsuk szem előtt, hogy egyetlen módja van annak, hogy túljuthassunk a nehézségeken és megőrizzük az értékeinket: ha mindezt együtt tesszük.
Magyar közösségünk rendezvényein összegyűlve, egymást hallgatva, az így együtt töltött idő mind hozzájárulnak ahhoz, hogy erősödjön közösségünk, megerősödjön az összetartozásunk.
A magyar nemzet jövőbe vetett hitét, a reményt, identitásunk lángját soha semmi és senki nem tudta kiírtani. Történelmünk bizonyítja, hogy mindig képesek voltunk talpra állni és tovább írni a magyarság közös és sikeres történetét.
2024-ben, itt Aradon, tisztelettel és hálaadással adózunk a márciusi hősök emléke előtt, és ígéretet teszünk arra, hogy kitartunk és továbbvisszük az általuk kezdett harcot a szabadságért és az egyenlőségért.
Tisztelt hölgyeim és uraim!
Köszönöm, hogy együtt lehettünk, és bízom benne, hogy a jövőben is minden magyar ember élni fog a jogaival, hogy továbbra is erős és egységes közösségként maradjunk együtt.
Isten áldja Önöket!
by 